szept
2
-De sokáig elnéznélek,
ha még egyszer láthatnálak…
-Örök elmúlás az ember sorsa.
-Fáradt a tested,
Nyomja a sírhalom,
Tied a csend a nyugalom,
Mienk a könny a fájdalom.
-Akartunk mi annyi jót és szépet,
De a sors életünkben,
Mindent összetépett.
-Itt nyugszik valaki, aki holnap akart boldog lenni
-”Hiába hordjuk sírodra a virágot
Eltemettük veled az egész világot…
-”Számunkra Te sohasem leszel halott
Örökké élni fogsz mint a csillagok
Drága jó szívét, két dolgos kezét
Áld meg Atyám.
S mi köszönjük, hogy õ lehetett
a mi édesanyánk.”
-”Az Apák nem hallnak meg,
Csak a szívük pihen meg örökre!”
-Hirtelen halálod
Nagy fájdalmat okozott,
De jóságod és szereteted
Szívünkben örökké élni fog.
-Mosolygó arcodat
Nem látjuk többé,
Drága emléked
Bennünk él örökké.
-A szív megállt
Megszűnt dobogni,
De reméljük, hogy
fogunk találkozni.
-Ha majd fájó szívem
megszűnt dobogni,
ide jövök hozzád
megpihenni.
-Szívünkbe helyedet
Nem pótolja semmi,
Míg e földön élünk
Nem fogunk feledni.
-Meghalni könnyebb,
Mint búcsút venni
Azoktól akiket igazán szerettünk.
-Mert a halál csendes álom,
De az elválás szívtépő fájdalom.
-Az élet elmúlik
De az emlékek élnek
S míg élünk őrizzük őket
-Hiányod gyötör,
Mert nélküled vagyunk,
De tudom, hogy egyszer
Még találkozni fogunk.
-Soha nem fogunk feledni
A bánatunk a sírig fog követni.
-”Enyém a nyugalom, Tiétek a könny
Számomra kevés volt a földi öröm”
-Búcsú nélkül eltávoztál
Nem hallottam utolsó sóhajod
Fáradságos életeden át
Enyém volt minden gondolatod
-Itt nyugszik elfáradt testem
Istennél pihenjen lelkem.
-”Kinek gyermekét nem fedi sírhalom,
Az nem tudja mi az igazi fájdalom”
-Amíg velünk voltál sokat ígért az élet
Amint eltávoztál minden semmivé vált
-Az élet bármilyen mostoha
Elválni megtanít, de feledni soha.
-Legyen áldott a föld amely
Poruknak pihenőt ad.
-”Könnyünk, szavunk mindhiába
Tested sírhalom takarja
De lelked velünk van,
Meg nem hal soha”